Princeps: Princeps
Ja, ja igen... Itt a Princeps!
Róma, Via a Pia, na szia!
Újra reggel, felkelt a nap,
Oszlopok közt játszanak a sugarak.
Tógámba bújok, ami igazi kelme,
E nélkül nem érzem magam embernek.
Felveszem a sarum, mert hideg még a márvány,
Ha elhagynám, az lenne igazi hátrány.
Janusnál készült talán még tavaly nyáron,
Egyedi viselet, de kecske áron.
Narancsot vágok a kedvenc fámról,
Gyermekkoromban kaptam apámtól.
Épp lélek az ép testben a görögök mondták,
Csak még nem lett birodalmuk is a provinciánk.
Mert igába hajtjuk az ismert világot,
Messzebbre jutunk, mit Nagy Sándor látott.
Barátom voltál, de mit tettél? Hú, Te!
Nem félek! Gyere már! Et filli Brute!
Olyan a szád, mint egy igazi ánusz,
De megmondta ezt már neked Octavianus.
Ha ugatsz, elkapunk téged meg a húgodat,
Rommá kúrunk, mint sokszor a punokat.
Faszomat szopja egész Karthágó,
Sírva rinyál nekem a sok szarrágó.
Eltüntetem föld színéről amíg marad pártus.
Ezzel nyerem meg magamnak a szenátust.
Keveset mondok és nem tépem a számat,
Ennyiből kiosztom szépen az egész házat.
(2001)
