Figyelj rám kicsit, elmondom mi lesz,
Ha elmúlik az idő és megöregedsz!
Otthonban ülsz, és arra gondolsz,
Ha így marad az életed mindent lerombolsz.
Te is magányos lettél, mint az ujjad,
Nincs erőd, hogy a tőrt magadba szúrjad.
Elveszted lassan a méltóságod,
Szívod a cigit, várod a rákot.
Ez lenne az alternatíva, ha
Nem a Nagy Ték vinne a sírba.
Élheted még az életed másképp,
A csapatba lépve vár rád egy más kép!
Mert öt ujj van ezen a kézfejen.
Virulhatsz megannyi kész fejen.
Mellettünk egyből büszkeség tölt el,
Barátságunk örökké zöldell.
Eszedbe jutnak a régi arcok.
Ánuszért vívott ádáz harcok.
Meglásd a szerencse mellettünk lesz,
Velünk vagy élsz, ha nem, megdöglesz.
Azt gondoltam megértetted,
Mikor büntetésből szart kellett enned, de
Abból állt a kibaszott életed,
Hogy nyersen zabáltad a székleted!
Je...! je...! Javíthatatlan vagy...
Baszd meg!
